{"version":"1.0","provider_name":"eml\u00e9keim","provider_url":"https:\/\/magamrol.cafeblog.hu","author_name":"csipetke_52","author_url":"https:\/\/magamrol.cafeblog.hu\/author\/csipetke_52\/","title":"","html":"<P>&nbsp;<\/P>\r\n<P>Dr\u00e1g\u00e1m!<\/P>\r\n<P align=justify>Nem gondoltam, hogy m\u00e9g valaha fogok ide \u00edrni \u00e9s azt sem tudom, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n valaha elolvasod ezt. Lehet, hogy m\u00e1r el is felejtetted a blogom c\u00edm\u00e9t, de az\u00e9rt rem\u00e9lem engem m\u00e9g nem. Tudom, \u00e9n hoztam meg a d\u00f6nt\u00e9st, hogy ne keress \u00e9s arra sem v\u00e1laszoltam amikor azt mondtad, hogy az\u00e9rt Te tudni szeretn\u00e9l r\u00f3lam. Hallgattam. Nem mondtam, hogy engem b\u00e1rmikor h\u00edvhatsz, cs\u00f6ndben voltam. S l\u00e1m m\u00e9gis csak h\u00edrt adok magamr\u00f3l, b\u00e1r lehet hogy soha nem fog megtal\u00e1lni ( mert nem keresed ) ez a p\u00e1r sor.<\/P>\r\n<P align=justify>M\u00e1r lassan h\u00e1rom h\u00f3napja, hogy nem besz\u00e9lt\u00fcnk \u00e9s bevallom eddig ( kb 2 h\u00f3napig )minden rendben volt. Tettem dolgom \u00e9s ha \u0151szinte akarok lenni kicsit meg is k\u00f6nnyeb\u00fcltem, mintha valami s\u00falyos tehert\u0151l szabadultam volna meg. J\u00f6ttem, mentem, \u00fcgyint\u00e9ztem \u00e9s nem kellett figyelni, hogy mikor sz\u00f3lal meg az ismer\u0151s cseng\u00e9s. J\u00f3l elteltek a napok, de azt nem mondom, hogy nem jutott\u00e1l eszembe.Dehogynem! De nem volt bennem f\u00e1jdalom, szomor\u00fas\u00e1g \u00e9n akartam, h\u00e1t legyen igy. De mi\u00e9rt akartam ezt a cs\u00f6ndet? Mert m\u00e1r ha besz\u00e9lt\u00fcnk is cs\u00f6nd volt k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk \u00e9s benn\u00fcnk. Bizony eltelt a majdnem 9 \u00e9v, m\u00e1r tompulnak az \u00e9rz\u00e9sek \u00e9s a v\u00e1gyak,&nbsp; v\u00e1gyak m\u00e1r nem v\u00e1gyak, csak valamif\u00e9le s\u00f3v\u00e1rg\u00e1s. S\u00f3v\u00e1rg\u00e1s azut\u00e1n ami elm\u00falt bennem \u00e9s Benned, de ami volt, az \u00e9letem legszebb pillanatait \u00e9s perceit \u00e9s id\u0151nk\u00e9nt \u00f3r\u00e1it ny\u00fajtotta. Most visszagondolva is azt mondom, hogy nem b\u00e1ntam meg \u00e9s \u00e9letem nagy aj\u00e1nd\u00e9k\u00e1nak tartom, hogy megismertelek \u00e9s szerethettelek. Tudtam, hogy egyszer majd v\u00e9ge lesz, mert ennek igy kell t\u00f6rt\u00e9nnie, de akkor mi\u00e9rt irok megint \u00e9s t\u00e1rom fel mit is \u00e9rzek? Mert nem gondoltam volna, hogy m\u00e9g mindig hi\u00e1nyozni fogsz \u00e9s ahogy m\u00falik az id\u0151 m\u00e1r rem\u00e9nyem sincs, ( nem igaz, mert rem\u00e9nykedem )&nbsp;hogy majd egyszer felh\u00edvsz. Nem b\u00e1ntam meg az akkori d\u00f6nt\u00e9sem, mert akkor nem \u00e9reztem magam j\u00f3l ( lelkileg ) abban az id\u0151szakban. H\u00edv\u00e1saidat k\u00e9nyszeredettnek \u00e9reztem, nem \u00e9reztem bel\u0151le az igazi kiv\u00e1ncsis\u00e1got, \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st \u00e9s messze, nagyon messze \u00e9reztelek T\u00e9ged. Gondoltam jobb lesz igy. Egy darabig jobb is volt! De most? Most egyre rosszabb, na nem nagyon de egyre t\u00f6bbet n\u00e9zem a telefont \u00e9s hallgat\u00f3zom, mikor hallom az ismer\u0151s dallamot. De nem hallom. Nem gondoltam volna, hogy ahogy m\u00falik az id\u0151 egyre nehezebb. Lesz m\u00e9g majd k\u00f6nnyebb is? Meddig marad ez az \u00fcress\u00e9g bennem? Mikor m\u00falik m\u00e1r el szomor\u00fas\u00e1g vagy nem is szomor\u00fas\u00e1gnak nevezn\u00e9m hanem b\u00e1natnak, nem b\u00e1nat hanem \u00fcress\u00e9g. Hi\u00e1ny\u00e9rzet! Ez a megfelel\u0151 kifejez\u00e9s tal\u00e1n! Mikor m\u00falik el?<\/P>\r\n<P align=justify>Egy\u00e9bk\u00e9nt semmi okom a szomor\u00fas\u00e1gra, mert a lehet\u0151s\u00e9gekhez k\u00e9pest j\u00f3l vagyok. Fizikailag. Csal\u00e1dom rendben. F\u00e9rjem \u00e9s gyerekeim dolgoznak.&nbsp;Sokat vagyok&nbsp;egyed\u00fcl&nbsp; itthon, de eddig ez m\u00e9g nem volt terhes sz\u00e1momra, elfoglalom magam. Ha van egy j\u00f3 k\u00f6nyvem, \u00e9n se nem l\u00e1tok se nem hallok. Az\u00e9rt a Boler\u00f3 dallam\u00e1t m\u00e1r sz\u00edvesen meghallan\u00e1m!<\/P>\r\n<P align=justify>Nem tudom, hogy fogok- e m\u00e9g jelentkezni, de bizony arra is kiv\u00e1ncsi lenn\u00e9k, vajon Te gondolsz r\u00e1m? Ha igen akkor mit \u00e9rzel? Lehet, hogy megk\u00f6nnyeb\u00fcl\u00e9st, hogy v\u00e9gre m\u00e1r nem kell f\u00e9lni m\u00e9g a telefonh\u00edv\u00e1st\u00f3l sem? Vagy \u00f6r\u00f6met, hogy v\u00e9ge, nem kell f\u00e9lni m\u00e9g a lelki lebuk\u00e1st\u00f3l sem? Vagy az\u00e9rt n\u00e9ha Te is szomor\u00fa vagy? N\u00e9ha hi\u00e1nyzom? J\u00f3 lenne tudni....<\/P>","type":"rich"}