kommentek

2008 január 2. | Szerző: csipetke_52 |

 Megnéztem és a legutóbbi bejelentkezéseimet senki nem nézte meg, ezek szerint a jó kívánságokat sem olvasta el senki. Nem baj. Én megfogalmaztam, elküldtem és szerintem azért csak odatalál ahová szántam.

Most mindenki (majdnem mindenki) újévi fogadalmat tesz. Én nem. Nincs értelme, mivel nem csak rajtam múlik, hogy amit megfogadok betartom-e. Rajtam kivül álló okok miatt is alakulhatnak úgy a dolgok, hogy nem tudjuk betartani amit megfogadtunk. Hiába fogadom meg, hogy pl. sokat fogok sétálni, mozogni, tornázni amikor egyik pillanatról a másikra lehetnek olyan fájdalmaim, hogy élni sincs kedvem olyankor.

Azt már egyáltalán nem is fogadom meg, hogy nem nézem a telefonom, hogy van – e rajta hivás, mert úgysem bírom ki, hogy ne nézzem állandóan, pedig azt kellen, hogy rá se nézzek. Tehát semmi sem változik, változott csak öregebb lettem egy évvel, már dolgozni sem tudok mert rokkant nyugdijas lettem. Nagyon furcsa ide ezt leirni, még eddig magammal sem tisztáztam ezt az állapotot. Valami hasznos elfoglaltságot szeretnék találni, szeretnék emberek közé menni, hogy ne csak itthon legyek és “kapkodjam a porszemeket a lakásban”. Azonban vannak ennek fizikai korlátai mert először gyerekekkel szerettem volna foglalkozni pl vigyázni rájuk, de arra gondoltam, hogy ha jön a fájdalom nem vagyok képes 100 %-ig odafigyelni rájuk és igy már nem az igazi. Sok minden eszembe jutott, de amit csinálni fogok azt úgy szeretném, hogy teljes odaadással és szívvel. Majd csak lesz valami jó lehetőség ami engem majd megtalál.

A telefonom csak nem akar csilingelni………..! Hát ez van!!!!!!