Beteg vagyok
2008 január 31. | Szerző: csipetke_52
Arcüreg gyulladásom van, nagyon fáj a fejem, voltom orvosnál, kaptam csomó gyógyszert és egy kicsit felszúrta, hogy tisztuljon. Egy darabig nem írok, most megyek gyógyulni. Fáj a fejem.
2008 január 29. | Szerző: csipetke_52
Ma megint nagyon beborított a nátha, fáj a fejem, nyűgös vagyok. Ja és jön a herpeszem! Fúj! Utálom!
Egy jó dolog történt ma, beiratkoztam egy könyvtárba, és mindját ki is hoztam 4 db könyvet. Legalább ha feküdnöm kell nyugton leszek és már nagyon hiányzott az olvasás, mert mostanában valahogy nem jutottam jó könyvhöz.
Férjuram csak jövő héten szerdán megy dolgozni, igy nem vagyok egyedül itthon. Nekem panaszkodik, hogy elhúzódott ez a kis mütétféleség. Nekem mondja hogy elhuzódott?! Na hiszen! Megyek teázni és köhögni tovább…
Vers
2008 január 28. | Szerző: csipetke_52
Ezt olvastam egyik kedvenc helyemen, s utána olvastam Sztella blogját No comment!
…hogy van-e élet utánad?
Nincs.
Oda minden levegőm.
Sodródok kábultan,
konok lábak elé omlok
remegőn.
Elsírtam minden utolsó
könnyem,
felfaltam összes szeretőm.
Lelkedbe kapaszkodva,
de nem remélek.
Nélküled holtan élek.
..
Már náthás is vagyok
2008 január 26. | Szerző: csipetke_52
Jelntem már náthás is vagyok! A szemeim égnek, orrom óriási, fáj a fejem szóval nagyon sz*ul vagyok. Biztos, hogy ennek is köszönhető, hogy valami nagyon nyomja a lelkem.
Olvasgatva a blogokat, egyre csak azt látom, hogy milyen sok feleség él úgy, hogy bizony ki-ki kacsingat a házasság kötelékéből. Én aki már megtapasztalta enek minden kínját és gyönyörűségét is, elgondolkoztam azon, hogy mi amikor azt irjuk, hogy szurkolunk neki, jót teszünk-e? Szinte bátorítjuk a megcsalásra, próbáljuk felmenteni őt a felelőség alól, hogy ha nekünk lehetett neki miért nem? Nem olyan egyszerű ez, hisz tudom nincs két egyforma házasság, kapcsolat, de akkor miért bátorítjuk? Gondoljunk csak bele, ha ez fordítva történik és a férjünkről derülne ki, hogy szerelmes és más után vágyakozik, mit éreznénk. Én most már megérteném, de akkor is fájna, hogy én mit rontottam el, vagy az a másik miért jobb, hisz én úgy érzem én mindent megtettem azért, hogy boldogok legyünk. Hála a Sorsnak és Drágámnak, nálunk nem derült ki semmi és azt hiszem már túl vagyok azon az érzelmi viharon ( túl vagyok? ) ami bennem lezajlott, de vajon van e jogom mást is bíztatni, hogy ha adódik valami, használja ki. Mint már írtam, én nem kerestem, vagyis mi nem kerestük a házasságon kivüli boldogságot, hanem mint a villámcsapás ért bennünket. Egy idevágó idézet:
Beszámoló
2008 január 24. | Szerző: csipetke_52
Nagyon mozgalmas napok vannak mögöttem. Sok-sok ügyintézés, hivatalból be és ki. Néha a sajátomra is maradt energiám. A fiam lakásvásárlásba fogott és persze én ott segítek ahol tudok az ügyintézésben. Nem egyszerű dolog, de már kezdek belejönni és kiismerem a hivatal útvesztőit. Egyébként meg fáj a torkom és köhögök. Utálok köhögni! De nagyon!
Férjuram itthon van mert a lábán ( öregujj ) keletkezett valami kinövés és most le kellett venni. Én azt hittem az egészségügy nekem már nem tud ujat produkálni, de tévedtem. A kórházban ahot csinálták ambulánsan a kis mütétet – egy főorvos csinálta, a háziorvosunk férje – szóval a kis mütét után szólt a főorvos úr, hogy a mütősnőnek tudnánk- e adni 1000 Ft-ot. Se köpni se nyelni nem tudtam hirtelen. Megmondom őszintén a mütősnőnek nem gondoltam adni, mert én úgy hittem a doki ad az ő hálapénzéből. Tévedtem. Még ilyen nem fordult elő velem, persze természetesen adtam, s majdnem hogy mindenkinek aki arra járt. Na ez kis túzás volt, de nagyon meglepődtem. A dokinak persze ezekután már a folyosón a zsebébe dugtam a hálám jelét. Elfogadta.
Férjuram szerdán megy dolgozni.SZERDÁN. Remélem akinek szántam az infót vette az adást. Jó lenne ha jelezné is valahogy. Nagyon jó lenne.
Most itthon vagyunk mind a ketten, nem tudom melyikünk várja jobban a szerdát. Nagyon nem szeret a lakásban bent, nem találja föl magát. Szobafogságra van itélve.
Most megyek mert megint köhögnöm kell és így nem tudok gépelni….
Vers
2008 január 18. | Szerző: csipetke_52
Vannak szavak, Vannak érzések, Van a vágy, Van a türelem, Vagy te, | |
Írta: keresztesbrigitta |
Vers
2008 január 17. | Szerző: csipetke_52
Őri István: Ne írj, ha nem lehet
Ne írj, ha nem lehet
csak gondolj rám
s ez elég
– tudom, hogy megteszed –
mert a gondolat
ideér
a gondolat
elér
nincs idő
nincs messzeség
csak diadal
a gondolat
megvigasztal
Ne írj, ha nem lehet
csak gondolj rám
mindig
kedveset, szépeket
sötétet, napfényt
lépteket
feléd
felém…
a gondolat elér
Idézet
2008 január 9. | Szerző: csipetke_52
Egy idő után megtanulod a finom különbségtételt a kézfogás és az önfeladás között.
És megtanulod, hogy a vonzalom nem azonos a szerelemmel és a társaság a biztonsággal.
És kezded megérteni, hogy a csók nem pecsét és a bók nem esküszó.
És hozzászoksz, hogy emelt fővel és nyitott szemmel fogadd a vereséget, a felnőtt méltóságával, nem pedig a gyermek kétségbeesésével.
És belejössz, hogy minden tervedet a mára alapozd , mert a holnap talaja túl ingatag ehhez.
Egy idő után kitapasztalod, hogy még a napsugár is éget, ha túl sokáig ér.
Műveld hát saját kertecskédet, magad ékesítsd fel a lelked,
ne mástól várd, hogy virágot hozzon neked.
És tanuld meg, hogy valóban nagyon sokat kibírsz.
Hogy valóban erős vagy.
És valóban értékes. “
Helyzetjelentés
2008 január 9. | Szerző: csipetke_52
El kell mesélnem, hogy mennyire fel vagyok háborodva, az ember mennyire kiszolgáltatott ha állást keres. Leszögezem, hogy nekem sajnos v. hál’Isten nem létfontosságú, hogy per pillanat valamilyen elfoglaltságot találjak ( nyugdíjas lettem, nem szeretem hozzá tenni, hogy leszázalékoltak ), de szeretnék az erőmhöz mérten valami hasznos dolgot csinálni. Ráakadtam a neten egy részmunkaidős álláshirdetésre. Felhívtam a telefonszámot és rákérdeztem, hogy nem ügynöki, nem termékértékesítő stb munka. Az “Úr” elmondta, hogy irodai munka, iratok rendezése, telefonok fogadása, néha ügyfelek tévednek be és az ő felvílágosításuk lenne nagyjából a munka. A cimet megadva azt mondta, hogy Optima irodaház.utca házszám stb. Amikor odaértem láttam, hogy egy fényreklám a Zepter-t hirdeti már gyanús lett a dolog. A vége az lett, hogy állásinterjú címén termékbemutatót és ismertetőt tartott egy “lelkes” pasi. Ezt én bizony fél óra múlva ott hagytam, de azért elmondtam, hogy fel vagyok háborodva és nagyon inkorrekt volt a felviágosítás. Ezért mondom, hogy ki vagyunk szolgáltatva, mert ha az embernek nincs más választása, ott kell ülni és jópofizni. Az egész stilus, az emberekkel való bánásmód nagyon mesterkélt, művi volt. Lehetett látni egy egy ellesett pillantásból mennyire lenézik az ott jelenlevő pácienseket. Na jól kidühöngtem magam, most egyenlőre nem keresek “irodai kisegítő” állást, tudni illik igy volt meghirdetve az állás.
Egyébként meg kell szoknom, hogy itthon vagyok. Furcsa. Most már jól vagyok az előző évhez képest és hiányzik a munkahely, az elfoglaltság, a társaság és beszélgetés. Amikor az ember dolgozik alig várja, hogy otthon legyen és nem tudja elképzelni, hogy ezt meg lehet unni. Szó sincs róla nem unatkozom, de még igazából nem találom a helyem. Belenéztem egy két chat fórumba, de egyáltalán nem akadtam olyanra ahol meg tudtam volna ragadni. Volt olyan hely ahová ahányszor odamentem mindig veszekedtek ( 3 alkalom volt). Na nem! Erre nekem nincs szükségem.Lehet, hogy nem tudom, hogy hol találhatók normális beszélgetős helyek, ahol normális témákról lehet beszélgetni, nem a szex, stb a téma. Most még furcsa, hogy nem kell mennem dolgozni, de majd csak találok valami hasznos időtöltést. Azért a kis pénz is jól jönne!
Olvasgatva a blogokat látom, hogy mennyi szomorú házasság van és milyen sok feleség magányos a házasságában. Bizony az ember házasságban is lehet magányos, de még mennyire. Amikor az ember lelkileg nem találja a társát társnak ( ezt jól megfogalmaztam) akkor bizony nehéz időnként az élete. Mostani hír, hogy egy asszony megölte a lányát, édesanyját és utána saját magával is végzett. Borzaszó tragédia! Mennyit szenvedhetett az a szerencsétlen amig eddig a szörnyű tettig eljutott. Most a férjnek az élete is tönkre ment, nem tudom, hogy tudja feldolgozni az eseményeket. Borzasztó tragédia! Lehet, hogy a kivülállók nem is vették észre, milyen szörnyű gondolatai lehettek annak az asszonynak.
Biztos ez a szomorú idő is teszi, de most elég lehangolt vagyok. Várom a tavaszt!
Nagyon várom a tavaszt! És a telefonhívásokat!


Gyógyulok
2008 február 5. | Szerző: csipetke_52
Már jól vagyok, vagyis sokkal jobban. Nagyon levert a lábamról az a csúnya vírus, de most már gyógyulunk. A férjem szerdán megy dolgozni, ez már biztos. Rendbe jött a lába, most már lehet a fiam lakástatarozására koncentrálni. Tegnap elmentünk vásárolni mindenféle festékféléket. Kijöttünk az áruházból és láttuk hogy a kocsiban égve maradt a lámpa. Naná, hogy leszívta az aksit! Egyszer nem kérdezem meg, hogy lekapcsoltad a lámpát, biztos hogy égve marad, telefonált egy ismerősnek, ő jött segíteni igy nem volt semmi gond. Nem lett volna jó otthagyni az autót estig. A férjemmel elmenni valahova, az egy kalandtúra, mert mindig történi valami. Az a lényeg, hogy jól vagyunk és mindenki csinálhatja a maga feladatát. Én elindulok felderíteni, hogy hol mit lehet kapni viszonylag elérhető áron ( akciók stb )! Ez azért kellemes feladat. Na meg számolni, számolni. hogy mire mennyit lehet költeni.
Tehát holnaptól szabad vagyok mint a madár!
Reszkessenek az áruházak, csak a lábam és az idegeim bírják!
Oldal ajánlása emailben
X